Rangos nemzetközi publikáció
A Tanszék egyik munkatársának, Dr. Annaházi Anitának vezetésével, az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika Gasztroenterológiai és Nefrológiai Centrum orvosai és az SZTE IKIKK Genom Integritás és DNS Hibajavítás Kutatócsoport munkatársai közreműködésével, német és francia együttműködésben új közleményünk jelent meg a rangos Gut folyóiratban „Faecal proteases and immune signatures drive subtype-specific enteric neuronal activation in IBS” címmel. Az irritábilis bél szindróma (IBS) világszerte emberek millióit érinti, de ma még nincs egyszerű vizsgálat, amellyel biztosan megállapítható lenne a betegség és a kezelése ma még csak korlátozottan hatékony. Kutatásunk kimutatta, hogy a hasmenéses (IBS-D) és a székrekedéses (IBS-C) IBS esetében a székletben található összetevők fokozottabban aktiválják a bélfal idegsejtjeit, mint egészséges emberek esetében. Az IBS hátterében tehát valós, mérhető biológiai eltérések állnak, nem csupán „funkcionális” panaszok. További fontos eredmény, hogy a két altípus biológiailag különbözik: IBS-D esetén az idegsejtek erőteljes aktiválásáért a székletben található fehérjebontó enzimek felelősek, IBS-C-ben más mechanizmusok állnak a háttérben. Az általunk azonosított fehérjék a jövőben egyszerű székletvizsgálat alapját képezhetik, és eredményeink hosszabb távon hozzájárulhatnak személyre szabottabb, célzottabb terápiák fejlesztéséhez is. Gratulálunk a szerzőknek a színvonalas munkához!
Friss nemzetközi publikáció
A Tanszék munkatársainak közreműködésével, és az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézettel együttműködésben új közleményünk jelent meg a rangos Journal of Applied Physiology folyóiratban „Differential lung injury after permanent and transient focal cerebral ischemia in rats” címmel. A közlemény első szerzője Somogyi Petra, Dr. Peták Ferenc és Dr. Farkas Eszter volt PhD-hallgatója, aki jelenleg az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet munkatársa. A projekt során kísérletes körülmények között vizsgáltuk, hogy az akut iszkémiás stroke-ot okozó agyi érelzáródás időtartama miként befolyásolja a tüdő másodlagos károsodását. Eredményeink új bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az elzáródott agyi ér átjárhatóságának korai helyreállítása nemcsak az agyi károsodást mérsékelheti, hanem a stroke-hoz társuló tüdőszövődmények kialakulását is csökkentheti. Gratulálunk a szerzőknek a színvonalas munkához!
