Újabb rangos közlemény Tanszékünkről

Magas impaktú közleményünk jelent meg a rangos Aging and Disease folyóiratban, az International Society on Aging and Disease tudományos társaság által jegyzett szaklapban. Közleményünk címe „Senolytic treatment triggered by carotid occlusion confers protection against later acute ischemic stroke in aged rats”, vezető szerzője Dr. V. Kecskés Szilvia, tanszékünk adjunktusa. A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy az agyi erek falában felhalmozódó elöregedett sejtek célzott eltávolítása képes-e mérsékelni a stroke okozta agykárosodást idősebb korban. Eredményeink szerint a kezelés kísérletes körülmények között csökkentette az agyi infarktus méretét, kedvezően hatott az agyi erekre, valamint az öregedéssel összefüggő gyulladásos és anyagcsere-folyamatokra is. Mindez arra utal, hogy az öregedés biológiai folyamatainak célzott befolyásolása új lehetőséget kínálhat az idős agy stroke-kal szembeni ellenálló képességének növelésére. Gratulálunk a szerzőknek a színvonalas munkához!
Rangos nemzetközi publikáció

A Tanszék egyik munkatársának, Dr. Annaházi Anitának vezetésével, az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika Gasztroenterológiai és Nefrológiai Centrum orvosai és az SZTE IKIKK Genom Integritás és DNS Hibajavítás Kutatócsoport munkatársai közreműködésével, német és francia együttműködésben új közleményünk jelent meg a rangos Gut folyóiratban „Faecal proteases and immune signatures drive subtype-specific enteric neuronal activation in IBS” címmel. Az irritábilis bél szindróma (IBS) világszerte emberek millióit érinti, de ma még nincs egyszerű vizsgálat, amellyel biztosan megállapítható lenne a betegség és a kezelése ma még csak korlátozottan hatékony. Kutatásunk kimutatta, hogy a hasmenéses (IBS-D) és a székrekedéses (IBS-C) IBS esetében a székletben található összetevők fokozottabban aktiválják a bélfal idegsejtjeit, mint egészséges emberek esetében. Az IBS hátterében tehát valós, mérhető biológiai eltérések állnak, nem csupán „funkcionális” panaszok. További fontos eredmény, hogy a két altípus biológiailag különbözik: IBS-D esetén az idegsejtek erőteljes aktiválásáért a székletben található fehérjebontó enzimek felelősek, IBS-C-ben más mechanizmusok állnak a háttérben. Az általunk azonosított fehérjék a jövőben egyszerű székletvizsgálat alapját képezhetik, és eredményeink hosszabb távon hozzájárulhatnak személyre szabottabb, célzottabb terápiák fejlesztéséhez is. Gratulálunk a szerzőknek a színvonalas munkához!